Ez sok kérdésre ad választ: Magyarország egy ponton merőben más, mint a többi akkugyártó ország
InterjúA globális gazdasági környezet számos kihívást tartogat Magyarország számára, amelyek közvetlen hatással vannak a növekedési kilátásokra és a gazdasági stabilitásra. Nagy Jánossal, az Erste Bank makrogazdasági elemzőjével a külföldi beruházások késlekedéseiről, az akkumulátorgyártás helyzetéről, és a nemzetközi kereskedelmi feszültségek és a vámháborúk magyar gazdaságra gyakorolt hatásairól beszélgettünk.
Most jelent meg a háttérbeszélgetéseken alapuló legfrissebb előrejelzés. Ha rangsorolni kellene a magyar gazdaságot érintő kockázatokat, akkor melyek lennének az első helyeken?
A legnagyobb külső kockázat a gyenge gazdasági konjunktúra, amely várhatóan továbbra is gyenge marad. E mögött a kereskedelmi háborúkat és azok hatásait említeném, legyen szó akár az Egyesült Államok és Kína, akár az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti konfliktusokról.A második helyen az orosz-ukrán konfliktus áll, hiszen a közvetlen szomszédságunkban zajló háború komolyan befolyásolja a kockázati felárakat.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti tárgyalások jelenleg is zajlanak. Már láttunk 20, 25 és 50 százalékos vámokat is. Hogy látja, milyen forgatókönyvek jöhetnek szóba? Elkerülhető még egy nagyobb vám, és ha nem, milyen hatása lesz a magyar gazdaságra?
Úgy vélem, hogy valószínűleg rosszabb helyzet lesz, mint ha a vámháború el sem kezdődött volna. Mindenképpen várható, hogy valamelyik tarifa életbe lép, és az valószínűleg magasabb lesz, mint amit eddig láttunk. Ez önmagában is rosszabb helyzetet eredményez, mint a jelenlegi állapot.
Azonban nem mindegy, milyen megállapodás születik. Lehet hallani, hogy elég kemény tárgyalások zajlanak, és emiatt húzódik el a megegyezés. Azt gondolom, hogy ez egy pozitív jel, mert esély van arra, hogy a legkevésbé kedvezőtlen forgatókönyv valósuljon meg.
Másrészt azt látjuk, hogy a második negyedév tulajdonképpen a kivárásról szól, mind Európában, mind Magyarországon. Ez okozza a stagnálást, vagy csak az enyhe elmozdulás lehetőségét arról a pontról, ahol az első negyedév végén álltunk. Mivel mindenki arra vár, hogy ezek a kockázatok lecsendesüljenek, a helyzet továbbra is bizonytalan marad. Bár a tárgyalások kedvező irányba mutatnak, de a folyamat közben jelentkező veszteségeket sem szabad figyelmen kívül hagyni.
A német export mintegy 20-25 százaléka az Egyesült Államokba irányul, és a magyar exportot tekintve ez a szám 3 százalékot jelent a GDP-ben. Ha magasabb vámokkal kell szembenéznünk, hogyan befolyásolhatja ez a magyar gazdaságot?
A bécsi kollégákkal végzett becsléseink szerint egy 10 százalékos általános vám, ami akár hosszú távon is érvényben maradhat, akár három 0,3 százalékponttal is csökkentheti a magyar GDP-t. Ha a vámok ennél magasabbak lesznek, különösen, ha a magyar gazdaság egyik legfontosabb ágazatát, a járműipart is érintik, a hatás még erőteljesebb lehet. A Magyar Nemzeti Bank 0,6 százalékos visszaesést jósol, ami érdemben befolyásolhatja a gazdasági várakozásokat. Ez a visszahúzó erő akár előjelváltást is eredményezhet az idei GDP-várakozásokban.
Az akkumulátorgyártás az első negyedévben jelentős visszaesést mutatott, és a kereslet is csökkent. Hogyan látja ezt a kockázatot?
Németországban az elektromosautópiac, ami a legfontosabb felvevő piacunk, továbbra sem esett vissza, tehát egy kedvező piaci környezet áll rendelkezésünkre. Azonban a Magyarországon működő akkumulátorgyárak technológiájától elfordult a német piac. Ez egy specifikus kockázat, mivel más akkumulátorgyártó országok nem találkoznak hasonló problémákkal.Kétféle akkumulátorcella létezik: a drágább, magasabb energiasűrűségű nikkelmangán típus és a ritkább energiasűrűségű, olcsóbb vasszulfátos változat. Jelenleg az utóbbi típus a keresettebb, mivel az elektromos autók esetében az ár jelentős korlátozó tényező. A magyar gyártók azonban a nikkelmangános technológiát alkalmazzák, amely eddig uralta a piacot.
Mit gondol, mi állhat a három nagy beruházás (BMW, BYD, CATL) késlekedésének hátterében?
A háttérben elsősorban a bizonytalan gazdasági környezet áll. A cégek nem látják, hogy a jelenlegi piaci feltételek mellett érdemes lenne gyorsítani a termelésbe állítást. A bizonytalanságok, kockázatok és a piaci változások miatt inkább kivárnak, hiszen így elkerülhetik a magas költségeket, mint például a munkabéreket és az energiaköltségeket.
