Friss uniós rangsor jelent meg egy fontos területről: így áll most Magyarország

A friss Eurostat jelentés részletesen elemzi az egyes országok digitalizáltsági eredményeit. Ezek közül emelünk ki néhány fontosat, összehasonlítva a V4-ek és Ausztria pozícióit.

A tanulmány az EU átlagos teljesítménye alapján arra figyelmeztet, hogy bár az EU-s cél az, hogy 2030-ra a lakosság 80 százaléka rendelkezzék legalább alapvető digitális képességekkel, ez az érték 2023-ban még csak 56 százalék. Legjobban a hollandok (83 százalék) és a finnek (82 százalék) állnak, de a cseh érték sem rossz (69 százalék). A magyar érték 58,9 százalék, ami enyhén jobb, mint az EU átlag, és a 15. pozíciót jelenti. További EU-s cél, hogy 2030-ra a munkavállalók 10 százaléka dolgozzon infokommunikációs területen. 2024-ben ez az érték EU-s szinten még csak 5 százalék volt. A magyar érték 4,5 százalék, ezzel a 22. helyen vagyunk. Vezet Svédország 9, és Finnország 8 százalékos infokommunikációs foglalkoztatással. Lényeges kérdés az is, hogy a cégek mennyire tartják fontosnak a munkavállalók digitális továbbképzését. Ez az arány 2024-ben az EU-ban átlagosan 22 százalék, a magyar érték 18,9 százalék, ami a 19. helyre elég. A mesterséges intelligenciát a cégek 13,5 százaléka használja, a magyar érték 7,4 százalék, ezzel a 24. helyre kerültünk.

Végül érdekes mutató az úgynevezett digitális intenzitási index, ami azt méri, hogy a cégek a 12 legfontosabb digitális technológiából átlagosan hányat alkalmaznak.

Ha csak 3-at, akkor nagyon alacsony, ha 4-6-ot, akkor alacsony, ha 7-9-et, akkor magas, és ha 10-12-őt, akkor nagyon magas a digitális intenzitási indexük értéke. A legnagyobb gond az, ha nagy az alacsony digitális intenzitású cégek aránya. Az EU-ban ez az arány 26,4, Magyarországon 41,5 százalék. Ezzel az értékkel a 25. helyen vagyunk, csak Bulgáriánál és Görögországnál volt jobb az indexértékünk 2024-ben.

Jól állunk viszont az internetet használók csoportján belül a valamilyen állami digitális szolgáltatást használók arányára, főleg a fiatal, 16-24 éves korcsoport esetén. Ez az érték 73,2 százalék. Az országos átlag viszont csak 57,5 százalék.

A sokkal alacsonyabb országos érték oka az, hogy az idősebb korosztály sokkal kevéssé veszi igénybe – még azok között is, akik egyébként rendszeresen használják az internetet – a digitális állami szolgáltatásokat. A 25-64 éves korcsoportban ez az érték csak 57,7, és a 65-74 éves korcsoportban 40,5 százalék. Érdemes ezeket az adatokat a dánokéval összevetni.

Esetükben ugyanis alig van különbség a korosztályok digitális állami szolgálatás használati adatai között. A 16-24 éves internethasználók körében 76,5, a 25-64 éves korcsoportban 80,7 és a 65-74 éves korcsoportban 71,8 százalék vesz igénybe online állami szolgáltatásokat. Hasonló a helyzet a finnek és a svédek esetén is. Arra kell ezért felfigyelnünk, hogy hiába nő a lakosság számára nyújtott digitális szolgáltatások köre, ha abból az idős korosztály nagy arányban marad ki.Végül érdekességként a tanulmány bemutatja a közösségi hálózatok használatára vonatkozó adatokat is. A magyarok erre az adatra az élbolyban, 86,4 százalékkal a harmadik helyen vannak. Meglepő a németek utolsó helye 62,1 százalékkal, és az EU-s átlag is csak 70 százalék.

Ebből az adatból valószínűleg a szociológusok tudnának nagyon fontos társadalmi következtetéseket levonni. Most nézzük meg a magyar adatokat néhány konkrét mutatóra V4-es és osztrák összehasonlításban, bemutatva az EU-s átlagértéket is. 

Digitális jellemzők: V4-ek, Ausztria és EU-s átlag 2024

Forrás: Digitalisation in Europe – 2025 editon (*A digitális képességekkel kapcsolatos adatok 2023 éviek)

A táblázatban nagyon nagy eltéréseket elsősorban a mesterséges intelligencia használat elterjedtségénél látunk. Erre a mutatóra Ausztria jelentős előnyben van. Az alapvető digitális képességekben pedig Csehország vezet.

A cégek Csehországban és Lengyelországban képezik leginkább tovább digitális területeken a munkavállalóikat. A magyar adatok között a nagyon alacsony digitális intenzitású cégek magas aránya a legfeltűnőbb. Az EU-s átlaghoz képest az MI-t használó cégek aránya is nagyon alacsony. 

Az adatbázis további elemzésekre is lehetőséget kínál. Érdekesek a cégméret szerinti különbségek, de az olyan mutatók értékei is, amelyekre a korcsoportok szerinti bontás is rendelkezésre áll.

De beszédesek a különböző szintű problémamegoldási képességgel rendelkezők korcsoport, végzettség és foglalkoztatási státusz szerinti arányát mutató adatok is. Ezekből Magyarország esetén azt látjuk, hogy az alapszintnél magasabb problémamegoldó és digitális képességekkel a magasabb végzettségűek, illetve a fiatalabb korcsoportokba tartozók nagyobb arányban rendelkeznek. A különbségek a fejlettebb gazdaságú országok esetén általában sokkal kisebbek. Érdekesek lennének a regionális különbségek is, de ezekre ebben a jelentésben nincsenek adatok. 

A digitális technológiák általános alkalmazása fontos eszköz a versenyképesség és a termelékenység javítása szempontjából egyaránt. Ehhez azonban emelni kell a képzettségi szintet minden korosztályban és valószínűleg regionálisan is.

Általánossá kell továbbá tenni a cégek szintjén a munkavállalók digitális továbbképzését, mert enélkül nem lesz emelhető a gazdaság digitális intenzitása.

A szerző közgazdász, egyetemi kutatóprofesszor.