A kereskedelmi háború után ez lehet a következő ütközőpont
ElemzésekAz elmúlt időszakban mindenki a kereskedelmi háború fejleményeire figyelt, melynek talán túl vagyunk a csúcspontján, enyhülés kezdődött. A háttérben azonban zajlik egy másik folyamat, mely a későbbiekben az Egyesült Államok és a nagyobb feltörekvő gazdaságok összeütközését okozhatja.
A BRICS-országok évekkel ezelőtt közösen kezdtek fejleszteni egy saját fizetési rendszert BRICS Pay néven, mely megkerüli a SWIFT-rendszert, és a tagországok közötti kereskedelmet saját valutában teszi lehetővé. Több tagország már jelenleg is saját devizában végzi az egymás közti kereskedelmet – az orosz-kínai relációban ennek aránya meghaladja a 90 százalékot, melyet elsősorban az orosz-ukrán háború miatt kivetett nyugati szankciók tesznek szükségessé.
A Kína és India közötti kereskedelemben továbbra is a dollár dominál, de deklarált cél a visszaszorítása. Nem véletlen, hogy Donald Trump 100 százalékos vámot lengetett be azoknak az országoknak, melyek a dollár leváltására törekednek, elsősorban Kína felé célozva a fenyegetést.
Jelentős változások a devizatartalékokban
A dedollarizációs törekvések kitűnően kiolvashatók a jegybanki tartalékok összetételének változásából, a folyamatot pedig felgyorsíthatta Donald Trump vámháborúja, ami miatt idén tavasszal a befektetők és a jegybankok bizalma is megrendült a dollár szerepével kapcsolatban.
Míg a dollár részaránya még 2016-ban is 65 százalék felett volt, 2024. év végére 58 százalék alá süllyedt. Az idei első negyedévről még nincs hivatalos adat, azonban jegybanki jelzések alapján 20 százalék fölé emelkedhetett az euró részaránya, a dolláré pedig további 1-2 százalékkal csökkenhetett.
Hogy fog működni a BRICS Pay?
A BRICS Pay rendszer blokk-lánc alapú, minden résztvevő ország saját csomópontokat üzemeltet. Másodpercenként akár 20 ezer tranzakciót lesz képes kezelni, viszonylag alacsony hardverigény mellett. A devizák közötti árfolyamváltást valós időben végzi, de a távlati tervek között szerepel egy közös token, azaz egy BRICS-deviza létrehozása.
A háttérben meghúzódó motivációk
Természetesen a BRICS országok nem csupán gazdasági megfontolásból szeretnék csökkenteni a dollár jelentőségét, legalább ilyen fontos számukra az Egyesült Államok politikai érdekérvényesítő képességének csökkentése is.
A tavalyi csúcstalálkozón lényegében ki is mondták, hogy elítélik az egyoldalú szankciókat (nem megnevezve az Egyesült Államokat), mivel azok a lakosság szegényebb rétegeit sújtják leginkább. Míg a gazdasági megfontolások között kiemelhető a dollár árfolyamkockázatának kiiktatása.
Mi jöhet most?
Elképzelhető, hogy a dedollarizáció elleni amerikai lépések néhány pontját már a kereskedelmi megállapodásokba megpróbálhatja beépíteni a Trump-adminisztráció. Például kikötéssel élhetnek, hogy adott partnerország devizatartalékainak hány százalékát kell dollárban tartani. Egy ilyen feltétel elsőre életszerűtlennek tűnhet, de a jelenlegi amerikai vezetéstől nem állnak távol a hasonló megoldások.
Amennyiben ezeket nem találja elégségesnek, a kereskedelmi megállapodások megkötését követően intenzívebben előtérbe kerülhetnek az amerikai törekvések.
A legfontosabb kérdés, hogy a BRICS tagországok fel tudnak-e lépni egységesen – amennyiben felveszik a kesztyűt, újabb bizonytalan időszak elé nézhetünk: az Egyesült Államok újabb vámokat, szankciókat vethet ki a BRICS országokra, illetve jelentősen erősödhet a diplomáciai feszültség. A tavaly belengetett, 100 százalékos vám már önmagában nehéz helyzetbe hozná a tagországok gazdaságát, hiszen jelentős külkereskedelmi kitettséggel rendelkeznek az Egyesült Államok felé.
A tavalyi évben Kína közel 440 milliárd dollár, India 74 milliárd dollár, Brazília 35 milliárd dollár, Oroszország pedig a szankciók miatt csak 3,5 milliárd dollár értékben exportált az USA-ba. Ilyen nagymértékű vámok bevezetése akár 40-60 százalékkal is csökkenthetné az export volumenét.
