Az extraprofitadóról és a Nagy Mártonnal folytatott egyeztetésekről is beszéltünk az új MABISZ elnökkel

Az extraprofitadónak milyen hatása van a biztosítási piacra?

Komoly kihívás elé állította a piaci szereplőket ez az intézkedés, ezért is örülök a tavaly év végi egyeztetések sikerének, amelyeket a MABISZ részéről a kormánnyal folytattunk. A mi legfontosabb üzenetünk az volt, hogy nem ugyanaz a teherbíró képessége a szektornak, mint a bankszektornak. Végül 80-90%-ban azt fogadta el a kormány az idei évre vonatkozóan, amit kompromisszumos javaslatként előterjesztettünk.

A napokban pedig, a sajtóban is megjelent a kormány 2026-os évet érintő adómódosításokat tartalmazó tervezete.

Semmiképp sem jó hír, hogy az extraprofit adó 2026-ban is velünk marad, pozitívum azonban, hogy kedvezményt kaptunk, mely szerint 2026-ra vonatkozóan az EPA-val kapcsolatban igénybe vehető adókedvezmény összege az állampapír állomány névérték-növekményének 30 százalékáról 60 százalékára emelkedik; ez mindenképp szükséges a szektor számára. Azt is pozitívumként említhetem, hogy a kormányzati döntés már most tavasszal ismert, és nem kellett megvárnunk vele az év végét, bizonytalanságban tartva a szektort.

Nagy Márton és a Nemzetgazdasági Minisztérium tárgyalásokat folytatott a biztosítókkal „árstop” jellegű intézkedések bevezetéséről a biztosítási szektorban. Ennek kapcsán van a MABISZ-nak publikus álláspontja?

A biztosítók képviselői és a Nemzetgazdasági Minisztérium között az elmúlt hetekben egyeztetések zajlottak, melyek során a minisztérium képviselői ismertették a kormány infláció letörésére irányuló céljait.

A kormányzati szándékot megértve, és a törekvésekkel egyetértve, a minisztériummal való egyeztetések után minden biztosító megvizsgálta a lehetőségeit ezügyben, melynek eredményeként a sajtón keresztül minden lakásbiztosítást művelő biztosító vállalást tett az ár növekedés letörésének érdekében. Ez mutatja azt, hogy a biztosítási szektor igyekszik együttműködni különböző nemzetgazdasági célok elérése érdekében. A MABISZ üdvözli, hogy sikerült a biztosítók vállalásaival elkerülni egy rendeleti úton történő beavatkozást.

A Casco biztosítások száma csökken. Mit lehetne tenni azért, hogy ez a trend megváltozzon?

A Casco kapcsán a legkomolyabb probléma a csökkenő penetráció. Itt feltétlenül szükséges ennek a negatív trendnek a megfordítása; ez nemcsak a biztosítókon múlik, hanem külső tényezőkön is. Ilyen például az a régi sérelem, hogy az autójavítók milyen áron javítják a biztosított gépjárműveket. A trend megfordításához egy olyan átfogó, több tényezőt érintő változásra van szükség, amely komoly előkészítést igényel.

Korábban hangsúlyozta a digitalizáció szerepét és fontosságát a biztosítási piacon. Milyen konkrét területeken látható elmaradás ezen a téren? Min kéne változtatni?

A biztosítási szektor legnagyobb kihívása véleményem szerint már évek óta, hogy hogyan kínálhatnánk jobb ügyfélélményt. Az emberek elvárják a szolgáltatóktól, így a biztosítóktól is, hogy egyszerűen elérhető, átlátható szolgáltatásokat kapjanak az online és offline térben egyaránt. Éppen ezért a biztosítóknak a bonyolult szabályozói környezet adta keretek között is törekedniük kell az ügyfélélmény javítására, ami különösen azért nehéz, mert a biztosítás egy alacsonyabb frekvenciájú interakciót feltételez a bankokkal és a telekommunikációs cégekkel összehasonlítva.

Nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a biztosítási szektort az egyik leginkább versenyző szektornak látom a szolgáltatások között: az emberek gyakran váltanak biztosítót, éles a verseny mind az ár, mind a szolgáltatások tekintetében.

Lát-e potenciált a mesterséges intelligenciában, mint egy olyan eszközben, ami segítheti a biztosítókat? Használják a társaságok az AI-t?

Az AI-t egy olyan jelenségnek látom, amely valószínűleg teljesen át fogja formálni a gazdaságot, a benne lévő piaci szereplőkkel együtt, ez igaz a biztosítókra is. Az AI óriási hatékonyság növelést, testreszabott szolgáltatásokat fog tudni nyújtani a biztosítási szektorban is, ezért  azok, akik ezt későn vagy késve fogják alkalmazni, könnyen eltűnhetnek a piacról.

Az idei lakásbiztosítási kampány kapcsán mik a várakozásaik?

Miután a lakásbiztosítási piacon nagyjából 70%-os a lefedettség Magyarországon, úgy gondolom, nem számíthatunk jelentős növekedésre ezen a területen. Ugyanakkor a lakáskampány hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakosság tudatosabban álljon hozzá ehhez a fajta biztosításhoz: legalább évente megnézzük, mennyire felel meg a jelen biztosításunk az igényeinknek, milyen, számunkra releváns új értékajánlatok jelentek meg a piacon. Tavaly a lakásbiztosítási állomány nagyjából 20%-a mozdult meg – ez óriási volumen, mintegy 640 ezer szerződésről beszélünk.

Azt, hogy idén ez mekkora szintet ér el, nehéz előre megbecsülni, de az már most látható az előzetes számokból, hogy az aktivitás egyértelműen alacsonyabb.

Fontos azt is kiemelni, hogy a magyar lakásbiztosítások európai összehasonlításban is magas fedezettséget nyújtanak az ügyfelek számára, és bár kihívás a sokszor gyorsan változó építőipari árindex lekövetése, azonban hazánkban egyáltalán nem jellemző az a „protection gap”, ami több Nyugat-Európai országban is komoly problémát jelent. A „protection gap” azt jelenti, hogy bizonyos természeti katasztrófa kockázatokra (pl. árvíz, földrengés) nem vagy csak nagyon csökkentett biztosítási fedezet vásárolható.Az életbiztosítási piacot hogyan látja, miként jellemezné?

Az életbiztosítási piacon a penetráció alacsony. Az életbiztosítások jelentős részét még mindig a megtakarításokkal kombinált életbiztosítások teszik ki.

A megtakarítási típusú életbiztosítások is alulteljesítettek a többi megtakarítási formához képest, ezek alól csak a nyugdíjbiztosítás kivétel, azonban a kockázati életbiztosítások terén is komoly az elmaradás. Ezt csak komolyabb edukációval lehet javítani. Ez azért is fontos, mert a hazánkban is tapasztalható demográfiai kihívások egyre nagyobb odafigyelést fognak igényelni.

A társadalom öregszik, a várható élettartam pedig nő. Ezért fontos az, hogy az emberek ne csak a vagyonuk biztosítására figyeljenek, hanem az életük biztosítására is fordítsanak jóval nagyobb figyelmet.

A kérdés az, hogyan tudunk ezen változtatni. Ez egyfelől persze pénzügyi kérdés, másrészről viszont kulturális is. Közös feladatunk a szektorban, hogy megtaláljuk a módját, hogy a váratlan helyzetekre való felkészülés szélesebb körben elterjedt normává váljon, hogy minél többen gondoskodjanak tudatosan saját és családjuk hosszú távú anyagi biztonságáról.

Ennek érdekében a MABISZ-ban is rendszeres kampányokat indítunk, hogy népszerűsítsük ezt az üzenetet, illetve több tagbiztosító is aktívan kommunikál a longevity-ről, vagyis hogy mit kell ahhoz tennünk, hogy ne csak hosszabban éljünk, hanem a hosszabb életet megfelelő minőségben tudjuk leélni.

Idén választották meg a MABISZ elnökének. Ebben a pozícióban milyen célokat tűzött ki a szervezet elé?

Elődöm, Erdős Mihály egy rendkívül turbulens időszakban látta el a MABISZ elnöki pozícióját, amikor a tagbiztosítóknak és a szektornak is számtalan tényezőre kellett sikerrel reagálnia. Bízom benne, hogy ez a fejezet lassan lezárul, és a közös hosszú távú stratégiai célokra fókuszálva tudunk építkezni a jövőben. Ebben alapvető szerepet szánok a MABISZ-on belüli még szorosabb együttműködésnek. Nagyon fontos, hogy a közös kérdésekben az eltérő üzleti modellű tagbiztosítók is megtalálják a legkisebb közös többszöröst.

A szektornak igenis vannak közös érdekei, melyek elérésével jelentősen nőhet a biztosítási szektor hozzáadott értéke nemzetgazdaságunkhoz, anyagi és erkölcsi értelemben is. Az új elnökség felállásával elkezdtük a MABISZ stratégiájának kidolgozását, melyet reményeim szerint még az idei év végén be tudunk mutatni.

A biztosítási piac milyen év elé néz az idén?

Abban bízom, hogy a korábbi évek turbulenciái után – gondolok itt pandémiára, nemzetközi konfliktusokra, szomszédunkban zajló háborúra, és egyéb gazdasági hatásokra – az idei év a tűzoltások helyett a proaktív építkezésé lesz a biztosítási ágazatban; bár az idei év eddig is nagyon sűrűn telt, sok egyeztetésen és tárgyaláson vagyunk túl több különböző kormányzati szervvel, minisztériummal. Mindig optimista vagyok, úgyhogy remélem, hogy a szektor hosszabb ideig valóban az építkezésre és a fejlesztésekre tud fókuszálni és arra, hogy minél jobban kiteljesítse küldetését, és erősíteni tudja társadalmi hatékonyságát.

Ennek szellemében növelni szeretnénk a biztosítottság szintjét, bár hozzáteszem, hogy például a lakásbiztosítások területén mind penetrációban, mind biztosítás szintjében Európa kiemelt országai közé tartozunk.

A további fejlődéshez viszont számos újítást kell bevezetnünk a digitalizáció és a termékpaletta terén is. Hogy melyek lehetnek a kulcsterületei ennek a növekedésnek, az eddigi trendek alapján egyfelől az egészségbiztosítások csoportját mondanám, ami iránt kiemelkedő érdeklődést tapasztalunk, valamint a kockázati és a nyugdíjbiztosítások terén is szignifikáns bővülést remélek.

A vagyonbiztosítások terén, pedig fontos, hogy az éghajlatváltozás és a technológiai fejlődés miatti változásokra is tudjon választ adni a szektor (pl. mikromobilitási megoldások térnyerése).