A magyarok nélkül nem lehet választást nyerni? Szakértővel értékeltük a romániai választást 

Vasárnap tartották Romániában az elnökválasztás második fordulóját, amelyen meglepetésre Nicușor Dan független jelölt aratott magabiztos győzelmet. Bukarest korábbi főpolgármestere a szavazatok 53,6 százalékát szerezte meg, míg ellenfele, a szélsőjobboldali George Simion, az AUR elnöke mindössze 46,4 százalékot kapott, dacára annak, hogy sokáig ő tűnt esélyesebbnek. 

A voksolás érdekessége, hogy az erdélyi magyar közösség kiemelkedő szerepet játszott a választás kimenetelében. Elég csak egy pillantást vetni a választási térképekre, egyből szembeötlik, hogy

Székelyföldön és más magyarlakta területeken rendkívül magas volt a részvételi arány, és a szavazók elsöprő többsége Nicușor Danra adta voksát. Hargita megyében például a szavazók 90,8 százaléka, Kovászna megyében 84,4 százalékaa, míg Kolozs megyében 70,2 százalék támogatta Dant. Szentegyházán, Hargita megyében a részvétel különösen magas volt, a lakosság 97,3 százaléka szavazott a korábbi főpolgármesterre. 

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is aktívan kampányolt Dan mellett, hangsúlyozva Simion magyarellenes megnyilvánulásait. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke arra kérte a magyar közösséget, hogy támogassák Dant, emlékeztetve Simion korábbi magyarellenes cselekedeteire, például az úzvölgyi katonai temető ügyére. 

A magyar szavazatok döntötték el a román elnökválasztást

- Az elnökválasztás második fordulójában Nicușor Dan 829 ezer szavazatnyi különbséggel győzte le ellenfelét, George Simiont. A legfrissebb becslések szerint ebből a különbségből körülbelül 620 ezer szavazat erdélyi magyaroktól, elsősorban az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség által mozgósított választóktól érkezett - mondja a Növekedés.hu-nak Szilágyi Mátyás volt nagykövet, főkonzul. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója arra is rámutatott, ez azt jelenti, hogy a magyar közösség szavazatai nélkül a választás vagy szorosabb eredményt hozott volna, vagy akár Simion javára is billenhetett volna a mérleg.

A szakértő arra is felhívta a figyelmünket, hogy a magyarok példátlan mozgósítása nemcsak a kisebbségi szavazók körében hozott kiugró részvételt, hanem pszichológiai tömeghatást is kiváltott. A falvakban és városokban a közösségi minták – amikor az emberek látták, hogy a szomszédok, családtagok, vagy éppen az egyházi közösségek tömegesen indulnak voksolni – további román nemzetiségű választókat is mozgósíthatott. A „szavazási láz” így nemcsak etnikai keretek között, hanem regionális szinten is erőteljesen érvényesült.

Emellett fontos szerepet játszott, hogy sokan erősen fenyegetőnek érezték Simion radikális, magyarellenes retorikáját.

Persze mindez kevés lett volna, ha román lakosság körében marad a papírforma. Csakhogy a szakértő szerint a kampány utolsó napjaiban fordulat következett be: míg egy héttel korábban még Simion győzelmét jósolták, végül Dan fordított.

Ennek oka a példa nélküli mozgósítás volt – országosan több mint kétmillióval többen szavaztak a második fordulóban, mint az elsőben. A szavazók között sok olyan állampolgár is megjelent, akik 15-20 éve nem vettek részt választáson.

A kiesett jelöltek szavazóinak többsége is Dan mögé sorakozott fel: amire senki sem számított, Még Victor Ponta szavazóinak is 60 százaléka Dan-t támogatta a második fordulóban. Egyes források szerint a háttérben akár hallgatólagos politikai megegyezések is lehettek Dan támogatására, bár ezeket hivatalosan senki sem erősítette meg.

- A PSD részéről nem érkezett központi iránymutatás a második fordulóra, ám helyi szinten politikusok, helyi pártszervezeti vezetők, polgármesterek összefogtak, és mindent elkövettek, hogy választási kampányt folytassanak Dan mellett – sokszor informális, rejtett módon

- húzza alá Szilágyi Mátyás.

Ezen „alulról jövő”, helyi kezdeményezések célja kettős volt: egyrészt fenntartani Románia Nyugati orientációs beágyazottságát, EU-konform irányvonalát, másrészt, szem előtt tartani, és különösen nyitva is tartani azt a lehetőséget, hogy a PSD a továbbiakban, a leendő, új koalíciós kormányban ismét koalíciós partner, és – minél befolyásosabb – kormánytényező lehessen - húzza alá Szilágyi Mátyás.

De politikai sakkjátszmák ide vagy oda, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a romániai magyar közösség részvétele kulcsfontosságúnak bizonyult: nemcsak a szavazatszám tekintetében, hanem a politikai mozgósítás és a társadalmi dinamika szempontjából is. A magyar szavazók nélkül más eredmény született volna – így joggal vonható le a következtetés: ma Romániában igencsak fel kell kötnie a gatyát, aki a magyarok nélkül akar elnökválasztást nyerni.